A “keresztesvirágú” elnevezés elsőre kicsit rejtélyesnek tűnhet, de a megoldás pofonegyszerű: virágzáskor a szirmok kereszt alakban állnak, ezért nevezik őket angolul is “cruciferous”-nak, a latin cruciferae (kereszt alakú) után.
Íme a meglepően színes lista:
De térjünk a lényegre: összeszedtem azt a 3+1 tudományosan igazolt okot, amiért ezekből a zöldségekből mindannyiunknak többet kell ennünk. Mikor kezdjük? Tegnap.
A keresztesvirágúak egyik leghihetetlenebb előnye, hogy kutatások szerint rendszeres fogyasztásukkal sokat tehetünk a rákos betegségek kialakulása ellen.
Az epigenetika tudománya megmutatja, hogy az életmódunk – például az étrendünk – képes kapcsolóként befolyásolni, mely gének aktívak vagy épp csendesek a szervezetünkben. 🌱 A keresztesvirágúakban lévő szulforafán és más vegyületek segíthetnek „bekapcsolni” a védő, daganatellenes géneket, és „kikapcsolni” a káros folyamatokat támogatókat – vagyis jó irányba terelik a génműködésünket. Szinte hihetetlen, hogy pusztán azzal, mit eszünk nap mint nap, ilyen kontroll van a kezünkben.
Egy hatalmas, több mint 2 millió embert vizsgáló kutatás szerint azoknál, akik rendszeresen ették ezeket a zöldségeket, 18%-kal ritkábban alakult ki vastagbélrák, mint a zöldségszegényebben étkezők körében.
A káposztafélék a hasnyálmirigyet is óvják: több mint 1 millió ember adatait elemezve kiderült, hogy a bőséges keresztesvirágú-fogyasztás 17%-kal csökkentette a hasnyálmirigyrák kockázatát, de több más daganatos betegségnél is hasonló védőhatást figyeltek meg.
Science, baby! Vágd fel és várj!
Dr. Michael Greger amerikai orvos nagysikerű könyvében, a How not to die-ban leírja, hogy a brokkoliban a rákmegelőző hatásáról ismert szulforafán csak akkor tud kialakulni, ha felvágjuk vagy megrágjuk a nyers zöldséget. Ilyenkor találkozik két külön összetevő: egy alapanyag (glükozinolát) és egy enzim (myrosinase). Mivel nyers brokkolit ropogtatni nem nagy kaland, egy alternatív tipp, hogy hagyjuk a felaprított brokkolit kb. 35-40 percig állni, így az enzimnek van ideje aktiválódni, és több szulforafán képződik. Fontos tudni, hogy ez az enzim hőérzékeny, ezért ne főzzük meg darabolás után rögtön a brokkolit, hogy minden jótékony hatását megtapasztaljuk.
Elég annyit megjegyezni, hogy ha brokkolis ételt főzünk, először vágjuk fel, aztán tegyük félre, mielőtt bármi mást csinálunk. Kis lépés a konyhában, hatalmas lépés az egészségünknek.
A keresztesvirágú zöldségek nemcsak a daganatok ellen, hanem a szívünk védelmében is dolgoznak. Tele vannak antioxidáns vegyületekkel, amelyek segítenek csökkenteni a gyulladást és óvják az érfalakat. Kutatások szerint a rendszeres fogyasztásuk jelentősen mérsékelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát – vagyis minden falat a szívünknek is jót tesz.
A keresztesvirágúakban található már emlegetett vegyületek képesek „bekapcsolni” a májban működő méregtelenítő enzimeket, amelyek segítenek lebontani és eltávolítani a szervezetből a potenciálisan káros vegyületeket. Ezáltal tehermentesítik a májat, támogatják a sejtek védelmét, és hozzájárulnak a természetes detoxikációhoz.
És igen, még mindig tudom fokozni. Ezek a csodás zöldségek tele vannak rosttal, ami támogatja a bélflóra egyensúlyát és a rendszeres emésztést. Emellett vitamin- és ásványianyag-tartalmuk (C-, K-vitamin, folát, kalcium, magnézium) hozzájárul az immunrendszer, a csontok és a sejtek egészségéhez is.
Szóval ha legközelebb inspirációt keresel a vacsorához, gondolj a fenti listára! Kezdetnek szívből ajánlom ezt a karalábé salátát, és hamarosan érkezik egy igazi őszi recept is, amiben a karfiol lesz a főszereplő. Stay tuned!
Források:
PubMed – Pancreatic cancer risk
PubMed – Leafy/Cruciferous Veg. and CVD
American Heart Association – Women’s Health Study
Oregon State University – Linus Pauling Institute
PMC – Sulforaphane and liver detox enzymes
Legyél te az első kommentelő