Ha pirítós lennék, ebben a levesben szeretnék elmerülni. Meg egy kicsit egyébként is. Azt hiszem, a legjobban levest szeretek főzni. A meleg leves nekem gondoskodás, lelassulás, lélekmelegítés. És ez mind ránk fér ebben az egyre hidegebb időben. 

A keresztesvirágúak fantasztikus egészségre gyakorolt hatásáról nemrég külön ódát írtam. És bár a karfiol hála a közel-keleti és az egészségtudatos gasztro irányzatok térhódításának, az utóbbi években egyfajta celeb alapanyag lett, szerintem azért még mindig van aki idegenkedik tőle. Nyilván sokunkban élénken él a menzákon “párolt zöldség” néven futó gőzölt, félig nyers, félig vizes, mindenfajta ízesítést nélkülöző szomorú karfiol, brokkoli és répa darabokból álló zöldségköret, de aki máig ezzel azonosítja a karfiolt, annak hivatalosan is könyörgöm, hogy egyszer tegye be a sütőbe. 

A legtöbb zöldséggel bámulatos dolgok történnek egy kis só, bors, olívaolaj és hő hatására, de a karfiol az egyik legkiemelkedőbb példa. Tényleg nem lehet eltúlozni, mennyire megdöbbentően finom lesz a jól megpirított sült karfiol, ehhez a leveshez például rögtön érdemes egy kicsit többet csinálni, mert nálunk általában a sütő és a lábas között valahol eltűnik az adag fele. 

Első kísérletnek tökéletes az itt írt egyszerűbb sütési módszer, aztán később persze vagánykodhatunk az egyben sült (és kicsit szándékosan megégetett) karfiollal, ami az izraeli konyha remeke, és Mautner Zsófi pont tíz éve írt az eredetéről itt. 

A sült karfiol már önmagában olyan mély ízt ad a levesnek, hogy nem is nagyon lenne szükség másra, de a biztonság kedvéért én még megbolondítottam egy kis keleti fűszerezéssel az élvezetek, és fehérbabbal az extra adag rost és fehérje, no meg persze az esszenciális ásványi anyagok miatt. 

Szóval meleg, krémes, mély és kirobbanóan egészséges. És az egyik legfinomabb leves, amit ismerek.

Hozzávalók (6-8 adag):

• 1 nagyobb fej karfiol
• 1 vöröshagyma felaprítva
• 4 gerezd fokhagyma felaprítva
• 1 konzerv (vagy kb. 250-300 g előre megfőzött) fehérbab
• 400 ml krémes kókusztej (a kisebb, sűrűbb, konzerves verzió)
• 2 ek. sárga curry paszta (ázsiai boltokban lehet kapni)
• 1,3 l alaplé (vagy víz)
• ½ tk. őrölt gyömbér
• egy csipetnyi chili
• kb. 2 ek. citromlé
• só, bors

A pirított kesuhoz: 

• egy nagy marék kesudió (kb. 30-35 g)
• ½ tk füstölt paprika
• 1 tk. olívaolaj
• kis marék petrezselyemzöld felaprítva

A tetejére: olívaolaj, egy-két rózsa sült karfiol, pirított kesu

Elkészítés:

A sütőt előmelegítjük 220 fokra. A karfiolt alaposan mossuk meg, aztán töröljük szárazra egy papírtörlővel. Egy késsel vágjuk körbe ott ahol a szár a fejjel találkozik, ettől nagyjából magától szétesik rózsákra. A nagyobb rózsákat vágjuk félbe, tegyük őket egy sütőpapírral bélelt tepsire, szórjunk rá sót, borsot, löttyintsünk rá egy kis olívaolajat, aztán rendezzük el a vágott felükkel lefelé (így fognak szépen karamellizálódni a vágott részek), és süssük őket 25 percig. 

Amíg sül a karfiol, egy nagy lábasban melegítsünk olívaolajat. Dobjuk rá a hagymát és közepes lángon pirítsuk 4-5 percig, aztán adjuk hozzá a fokhagymát, a curry pasztát és a fűszereket. Keverjük át, csak addig pirítsuk, amíg a fokhagymának felszáll az illata, aztán adjuk hozzá a babot, keverjük át. Adjuk hozzá a sült karfiolokat, egyet-kettőt tegyünk félre. Öntsük rá az alaplevet és a kókusztejet, sózzuk, borsozzuk és mehet bele a chili is. Forraljuk fel, majd kis lángon főzzük épp csak, amíg az ízek összeérnek, elég neki 5-6 perc. Turmixoljuk simára vagy blenderben, vagy botmixerrel. (Ha blendert használunk, lehet, hogy több kör kell majd). A tetejére löttyintsünk egy kis olívaolajat, szórjunk pár darabot a sült karfiolból, kanalazzuk rá a füstölt paprikás pirított kesut (a receptet ld. lent), és merítsünk nyakig benne egy jó szelet pirítóst. 

Füstölt paprikás pirított kesu:

A kesukat 180 fokra előmelegített sütőben süssük kb. 10 percig. Ha kezelhető hőmérsékletűre hűlt, forgassuk össze az olajjal, füstölt paprikával és petrezselyemmel.

LÁBJEGYZET

Mivel viszonylag kevés hozzávalóból áll a leves, fontos plusz mélységet ad az alaplé, ami persze nincs mindig kéznél. A személyes shortcut verzióm forró vízbe tenni bármilyen zöldséget, amit otthon találunk, és egy (lehetőleg tartósítószermentes) leveskockát, és legalább 15 percig főzni. Tudom, ez még egy lépés, de épp elég bele egy hagyma (héjastól félbevágva) és egy répa, és az ízéért máris megéri. Ha több időnk van, egyre csak finomabb lesz. Ha ennyi sincs, akkor csak tegyük a leveskockát  forró vízbe és kevergessük, amíg feloldódik aztán ezzel öntsük fel a levesalapot.