Sokan idegenkednek a tofutól, mert egyszer ettek egy rosszul sikerült szójás ételt, és ez a rossz élmény onnantól rányomta a bélyegét minden további kísérletezésre. Tény: a nedves, szivacsos tofunál kevés kiábrándítóbb dolog van a világon. De ezt most gyorsan felejtsük el! Én szeretek úgy gondolni a tofura, mint egy üres vászonra, amire azt festünk, amit szeretnénk. Ebben a receptben például először extraropogósra sütjük, nyakon öntjük egy ázsiai ihletésű umami szósszal, egy kis vörösborral és paradicsommal, aztán pedig növényi tejföllel krémesítjük. Rétegenként rakódnak egymásra az ízek. A végeredmény? Olyan fantasztikus, hogy még a legmakacsabb tofuszkeptikusokat is meggyőzi (nem én mondom, hanem a családtagjaim).

Valahányszor csak eszembe jut ez a bolognai, azonnal összefut a nyál a számban. Úgyhogy nem is győzködünk tovább titeket: inkább kóstoljátok meg!

Beszéljünk egy kicsit a tofuról, erről a technikai értelemben ugyan feldolgozott ételről, de itt a feldolgozott nem jelent automatikusan egészségtelent. Sőt! A tofu kiváló, teljes értékű növényi fehérjeforrás. Teljes értékű, mert mind a 9 esszenciális aminosavat tartalmazza, mint a tojás és a húsok. Úgyhogy azoknak, akik szeretnék csökkenteni az állati eredetű hozzávalókat az étrendjükben, de izgulnak a fehérjebevitel miatt, a tofu egy szuper opció.

És itt még nem érnek véget a tofu előnyei- sőt! Alacsony telítettzsír-tartalma mellett a benne található izoflavonok hozzájárulhatnak az LDL („rossz”) koleszterinszint csökkentéséhez, így támogatva a szív és az érrendszer egészségét. De beszélhetnénk akár a tofu magas kálcium,- vagy vastartalmáról, amik a csontok és a vérképzés szempontjából különösen fontosak. Vagy arról, hogy egy igazi gyomorkímélő alapanyag, ami könnyen emészthető, nem terheli meg a szervezetet, és hihetetlenül változatosan felhasználható.

Hozzávalók (4 adag):

• 300 g tofu
• 250 g spaghetti
• 3 gerezd fokhagyma
• 2 szál újhagyma
• 1 konzerv darabolt paradicsom
• 2 ek. növényi tejszín (én creme vega-t használtam)
• 3 ek. olívaolaj
• kb.60 ml vörösbor
• 1 ek. olasz fűszerkeverék

A szószhoz:

• 2 ek. sörélesztőpehely
• 2 ek. szójaszósz
• 1 ek. balzsamecet
• 1 tk. juharszirup
• 2 ek. sűrített paradicsom
• ½ tk. füstölt paprika
• ¼ tk. chilipehely

A tetejére: növényi (vagy igazi) parmezán¹, friss petrezselyem

Elkészítés:

A tofut egy papírtörlővel törölgessük szárazra, majd egy nagy lyukú reszelővel reszeljük le. Egy magasfalú serpenyőben hevítsük fel az olívaolajat, és dobjuk rá a reszelt tofut. Forgassuk át, hogy az olaj mindenhova eljusson, aztán közepes lángon hagyjuk pirulni 8-10 percig, az elején kevergetés nélkül, aztán néhányszor átforgathatjuk.

Ennek a receptnek a kulcsa a sötétre és ropogósra, szinte”hússzerűre” pirult tofu, ezért adjunk neki időt, hadd tegye a dolgát. Ha az olajat kevésnek érezzük, egy kicsit még önthetünk hozzá.

Közben tegyük be Hermanos Gutiérrez Tiny desk koncertjét, és teljes flow-ban bólogatva keverjük össze a szósz hozzávalóit egy kis tálkában, aztán egy villával keverjük csomómentesre. Aztán vágjuk fel a fokhagymát, az újhagymát, és dobjuk a már szép barnára sült tofuhoz a serpenyőbe. Jöhet bele a paradicsompüré is, egy-két percig ezt is pirítsuk, aztán felönthetjük a vörösborral. Lépjünk hátra a felcsapó gőz elől, keverjünk egyet a tofus masszán, és öntsük rá a sűrű, isteni illatú szószt. Ezzel is keverjük el.

Szórjuk bele az olasz fűszerkeveréket (ha nincs ilyenünk, a sima oregánó is szuper), és öntsük bele a paradicsomkonzervet. Keverjük el, és alacsony lángon hagyjuk egy pár percig rotyogni, amíg megfő a tészta. Egy kevés főzővízzel lazítsuk, végül krémesítsük a növényi tejföllel. 

Kanalazzunk a tésztánkra nagyvonalúan a szószból, a tetejére szórjunk egy nagy kanál parmezánt, és ha van kedvünk, tekerjünk rá egy kevés frissen őrölt borsot és szórjuk meg egy kis petrezselyemmel.

Kóstoljuk meg és legyünk nagyon elégedettek magunkkal.

1. A növényi parmezánhoz egy fél csészényi sörélesztőpelyhet, ugyanannyi kendermagot, egy marék diót, egy tk. sót, egy csipet fokhagymaport és kurkumát beledobok egy aprítógépbe és simára keverem. ↩︎