Tudom, tudom. A gombás pirítóshoz nem kell recept.
De hidd el, ezt szeretnéd kipróbálni.

Imádom a fokhagyma–csili–citrom (vagy lime) triót. Ezekkel az ízekkel nem lehet hibázni.
De itt a miso, a balzsamecet és a friss citromhéj olyan új szintre emeli az ízeket, hogy tényleg csak meglepődni lehet, amikor beleharapunk. Citrusos, mély, umami ízrobbanás. Yes, please.

Vegán vajjal is szuperül működik, és tényleg nem kell hozzá semmi más.
A sópelyhet és a citromhéjat viszont ne hagyjátok ki a végén – nem úri huncutság, hanem méltó befejezés.

Nemcsak az ázsiai ízeknek, de a gombáknak is rajongója vagyok – az élettani hatásaik pedig egészen ámulnivalók. Erről részletesebben itt, az egyik all-time kedvenc gombás receptemben, az erdei séta spagettiben írok.

A miso, a japán konyha egyik alapvető hozzávalója, hozza az utánozhatatlan, next level umami ízt. Az umami az “ötödik” íz – azt a mély, sósan telt ízélményt adja, amit csak nagyon kevés hozzávaló képes kiváltani, és aminek mi abszolút a megszállottjai lettünk. Ha egy étteremben bármelyik fogásnál meglátom a hozzávalók közt a misót, azonnal lecsapok rá.

A miso erjesztett szójababból készül, és a fermentálásnak hála enzimekben és probiotikumokban gazdag, így remekül támogatja az emésztést. Kezdőknek (és ehhez a recepthez a haladóknak is) a világosabb misót ajánlom, mert elsőre meglepően intenzív lehet az íze.

Hozzávalók (4 szelethez):

• 4 nagy portobello gomba
• 4 gerezd fokhagyma
• 4 szelet kovászos kenyér
• 4-5 szál friss kakukkfű
• 2 ek. fehér vagy barna miso paszta
• 1.5 ek. balzsamecet
• egy kezeletlen citrom héja
• egy csipetnyi csili
• tengeri sópehely
• 2 ek. olívaolaj (+ a kenyérre)
• 3-4 ek. vaj vagy vegán vaj

Elkészítés:

A gombákat kockázzuk fel, a fokhagymát aprítsuk fel. A sütőt melegítsük elő grill funkcióra. Ha nincs ilyenünk, egy serpenyőben is megpiríthatjuk a kenyereket, vagy a sima pirítós is megteszi. Ha a sütőben grillezünk, a kenyereket locsoljuk meg egy kevés olívaolajjal, majd tegyük őket az előmelegített sütőbe a grillrács alá 4-5 percre, amíg ropogósak nem lesznek (serpenyőben kevés olajon közepes lángos oldalanként 2-3 perc elég, ilyenkor érdemes a szeleteket egy lapáttal finomat lenyomni, hogy jobban megpiruljanak). Ha elkészültek, tegyük őket félre.  

A vajat olvasszuk fel egy magasfalú serpenyőben, amíg felhabzik, de még nem barnul. (Itt mindig eszembe jut a Jóbarátokból Monica és Rachel beszélgetése a Thankgsiving részben: “-Honnan tudod, hogy a vaj mikor készül el?” “-Két perccel azelőtt, hogy így néz ki.”) Szóval a habzó vajra dobjuk rá a gombákat (ha nincs nagyon nagy serpenyőnk, érdemes két részletben csinálni, a gombák akkor tudnak jól megpirulni,  ha szellősen rakjuk őket a serpenyőbe).

Pár percig pirítsuk a gombákat közepes lángon kevergetés nélkül, így kicsit megpirulnak és istenien ropogósak lesznek. Aztán keverjünk rajta egy kicsit, sózzuk, borsozzuk és dobjuk rá a felaprított fokhagyma felét (ha egy részletben dolgozunk, akkor az egészet) és kevergetve pirítsuk tovább, amíg minden oldalon szép barna lesz. Ha elfogyna alóla a vaj, dobjunk rá még egy kicsit, ettől csak finomabb (és még dekadensebb) lesz. 

Ha minden gomba megpirult, tegyük őket egyszerre a serpenyőbe, dobjuk rá a kakukkfüvet, és keverjük át. Egy zöldséghámozóval vágjunk két-három nagyobb csíkot a citrom héjából, ezt is dobjuk bele. Figyeljünk, hogy csak a külső héjat hámozzuk le, a fehér rész már keserű lehet. Szórjunk a gombás keverékre egy kis csilit és ekkor jöhet rá a miso és a balzsamecet is. Lépjünk egyet hátra és nézzük, ahogy a balzsamecetre minden felszisszen és felhabzik, jól keverjük el. Kóstoljuk meg, és ha megállapítottuk, hogy fergetegeset alkottunk, kanalazzuk a gombás keveréket a megpirított kenyerekre.

Szórjuk meg tengeri sópehellyel és reszeljünk rá egy kis citromhéjat. Harapjunk rá, és örüljünk. Nagyon.